„…a másik ugyanazon Lélek által a gyógyítások kegyelmi ajándékait.” (1Kor 12,9)

A gyógyítás ajándékának eredeti görög kifejezése többes számban van: „a gyógyítások kegyelmi ajándékai”. Az Újszövetség görög szövegében több kifejezést találunk a betegség szóra.

1. A nosos vagy nosema olyan betegségre utal, amit pl. egy baktérium okoz. (Mt 4,23-24; Jn 5,4)

2. A malakia kifejezés az időskorral járó elgyengülésre utal. (Mt 4,23; Mt 9,35)

3. Az asteneia gyengeséget és erőtlenséget jelent. (Lk 13,11-12; Jn 5,5)

4. A kamnein vagy kamno apátiát, lelki fáradságot fejez ki. (Jak 5,15) Ez a mai fogalmaink szerinti leírásban pszichikai zavarokat és depressziót jelent. Az Újszövetség valódi betegségként kezeli ezeket a problémákat is.

A fentiek alapján is megállapíthatjuk, hogy az Újszövetség sajátossága, hogy minden betegségtípust és az embert teljes valójában komolyan kezeli. Az emberi élet boldogsága azonban nem elsősorban a fizikai egészségtől függ. A Biblia szerint akkor kezd el igazából élni az ember, amikor életöröme van még akkor is, ha testileg nem teljesedett ki a gyógyulása. Isten gyógyítása egészen a lélek mélyéig hat. A krisztushívők megmenekülnek a végső haláltól, a földitől azonban nem, ezért nem minden beteg gyógyul meg az imádság hatására. A gyógyulás a teljes megváltás jele, de földi életünk ideje alatt még nem valósul meg teljes mértékben a halálból való szabadulásunk. „De nem csak ez a világ, hanem még azok is, akik a Lélek első zsengéjét kapták, mi magunk is sóhajtozunk magunkban, várva a fiúságra, testünk megváltására.” (Róm 8,23)

A gyógyítások ajándékai

A Biblia figyelmes olvasása során felfedezhetjük, hogy a gyógyítás ajándéka elsősorban nem a keresztényekért adatik, hanem az evangélium hirdetésekor jelként, hogy felkeltse a hitetlenek érdeklődését Jézus Krisztus váltságműve iránt. Aki nem hisz még Krisztusban, a gyógyítás kegyelmi ajándékával szolgáló imádságára átélheti Isten gyógyító erejét. A gyógyítás ajándéka nem múlik a beteg hitén, sokkal inkább az azzal szolgálóén. (ApCsel 3,1-26)

Személyes hit

A hit általi gyógyulás alatt azt értjük, amikor a beteg hitének döntő szerepe van a gyógyulás bekövetkeztében. „És íme, vittek hozzá egy bénát, aki ágyban feküdt. Amikor Jézus látta hitüket, így szólt a bénához: „Bízzál, fiam, megbocsáttattak bűneid.” (Mt 9,2) Jézus munkálkodása nyomán többféle módon történtek gyógyulások. Időnként a személyes hit, máskor Jézus hatalommal kimondott parancsa által lett egészségessé a testi nyomorúságával küszködő ember. Volt olyan is, hogy imádkozott, míg előfordult, hogy egy-egy különleges cselekedet vezetett a beteg gyógyulásához. Ez így van ma is.

Közbenjáró imádság

Meggyógyulhatunk mások közbenjáró imádságára is, mert „nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének” (Jak 5,16). Miközben valakiért imádkozunk, egy olyan isteni jelenlét alakul ki, amiben Jézus Krisztus gyógyító ereje nyilvánul meg a hívők imádságai által, ami először a beteg lelkét, majd a testét is gyógyítja.

A gyülekezeti vének szolgálata

Az egészség nem csupán a testi nyomorúságoktól való mentességet jelenti. Az egészség azt jelenti, hogy van szabadságunk és erőnk emberi életet élni. A testi egészségnek önmagában nincs értéke, csak addig, amíg az értelmes életet munkálja. A Biblia szerint a lelki kiegyensúlyozottság és a belső békesség fontosabb a fizikai zavaró tényezőktől való szabadulásnál. A gyülekezet vénei imádságának az áldása messzebbre ér a szervi bajoktól való gyógyulásnál. Amikor hozzájuk fordulunk, egyrészről azt mutatjuk meg, hogy Isten gyógyító munkáját várjuk, és ezzel együtt elfogadjuk a biblikus gyülekezeti szolgálatokat, mint Isten ajándékait.

A gyógyulás bárhol, bármiképpen és bárki hitére vagy közbenjárására történik a Jézus Krisztus nevében, az a gyógyító Isten munkája, aki nem adja dicsőségét másnak. Ő az egészséget is azért ajándékozza, hogy azzal Őt szolgáljuk egy harmonikus kapcsolatban azzal a gyülekezeti közösséggel, ahova Ő helyezett bennünket. Testi erőnk azért adatik, hogy álljunk be gyülekezetünk lélekmentő munkájába, fizikai tagjaink pedig időnként azért szenvednek, hogy ne felejtsük el, hogy itt csak zarándokok vagyunk, az Úr, a mi gyógyítónk azonban saját kezével készíti mennyei és örökkévaló hajlékunkat.

„Tudjuk pedig, hogy ha földi sátorunk összeomlik, van Istentől készített hajlékunk, nem kézzel csinált, hanem örökkévaló mennyei házunk. Azért sóhajtozunk ebben a testben, mivel vágyakozunk felölteni rá mennyből való hajlékunkat.” (2Kor 5,1-2)

Erik Ewalds és más szerzők írásai alapján a cikkeket Ungvári Csaba készítette