
Az Élő Víz Alapítvány által a PTF hallgatói számára kiírt sajtópályázat első helyezett írása
Napjainkban rengeteget hallunk az általánostól eltérő emberekről. Másságuknak különböző okai és megnyilvánulásai vannak. Az okok között előfordul betegség, születési rendellenesség, baleset, de a különbözőség lehet teljesen akaratlagos, tudatos is. A társadalom toleranciára, elfogadásra biztat és ez legtöbbször a jóindulatú, pozitív hozzáállásból ered.
A másság, amelyről gondolataimat szeretném leírni: a homoszexualitás.
A sajtóban, különösen a televízióban sok helyet és időt szentelnek ennek a témának, és az ilyen cikkekből, műsorokból egyértelműen sugárzik az olvasó és a néző felé az elfogadásra való biztatás.
Krisztus követői számára felmerülnek a témával kapcsolatban kérdések, melyek közül csak néhányat említek:
– Mi várható a jövőben ezen a téren?
– Mi a helyes hozzáállás a homoszexuális emberekhez a gyülekezet részéről?
– Betegség-e a homoszexualitás vagy akaratlagos állapot? (gyógyulásra vagy szabadulásra van szükség?)
– Lehet-e ez az állapot egy harmadikféle nemiség?
Minden kérdésünk megválaszolásához a Szentírást hívjuk segítségül.
Isten csak férfit és nőt teremtett, akik egymásban találják meg (mégpedig a házasság szent intézményén belül) az örömnek azt a csodálatos lehetőségét, amelyet Teremtőnk a szexualitásban elrejtett (1Móz 1,27-2,25). Ha lenne harmadikféle nemiség, ahogyan többen állítják, arról tudósítana a Biblia. Ilyenről azonban nem ír, ellenben már nagyon korán olvashatunk e „másság" Isten által történő elítéléséről.
A 3Móz 18,22 szerint Isten előtt utálatosság a homoszexualitás.
A 3Móz 20,13-ban azt olvassuk, hogy az Úr akaratából halállal büntették azt, amit ma elfogadandó másságként említenek.
Az Újszövetség is elmarasztalóan nyilatkozik ebben a témában.
A Róm 1,24-27 mindkét nemnél egyértelműen elítéli ezt az eltévelyedést, természetellenesnek nyilvánítja, és közli, hogy akik ezt teszik, (már) elvették méltó jutalmukat.
Szó sincs itt harmadik nemről, mint ahogy sehol máshol sem a Bibliában.
Ahogy én megismertem a mi Istenünket, Őelőtte nincs „utálatos" betegség, Ő nem büntet a betegség miatt senkit halállal (3Móz 18,22; 3Móz 20,13 stb.)! Ellenkezőleg! Az Úr segítségére van a betegnek, meggyógyítja a Benne bízókat. Isten nem zárna ki senkit az Ő országából betegség miatt, a homoszexuálisokat viszont kirekeszti onnan, más tévelygőkkel együtt. Az 1Kor 6,9-10 versekben egy betegséget sem találunk a felsorolásban. Az itt említett emberek nem gyógyításra, hanem szabadításra szorulnak.
A ma világi embere másságként kezeli a homoszexualitást, maguk a megkötözöttek pedig az esetek többségében sem gyógyulni, sem szabadulni nem akarnak. Jól érzik magukat úgy, ahogy vannak. Futnak az örök kárhozat felé, és sajnos a társadalom ebben segítségükre siet azzal, hogy igyekszik elfogadtatni őket a környezetükkel.
Isten teremtményei, emberek, felebarátaink, tehát ők is a megmentendők közé tartoznak. Ha van lehetőségünk, nekik is hirdetnünk kell az evangéliumot, vetnünk kell a magot. Ezen kívül viszont van még egy kötelességünk: meg kell értetnünk velük, hogy Isten szerint fertelmes bűn az, amiben élnek. Nem lehetünk partnerei a „mai modern" társadalmi felfogásnak, nem tolhatjuk mi is a pokol felé őket, hanem őszintén fel kell tárnunk előttük az Ige igazságait. Isten, mint embert, szereti a homoszexuálist is, de életformáját, viselkedését bűnnek tartja, és ezt a mi feladatunk vele tudatni.
Kedves Testvérem! Mit érzel egy ilyen emberrel szemben? Gondolom, szeretetet, és aggodalmat az üdvösségével kapcsolatban. A gyülekezet így, ebben az állapotában, ezzel a bűnnel együtt nem fogadhatja be. Mégis, a személyes beszélgetések ideje alatt éreznie kell azt, hogy a sorsa nem közömbös számunkra, de legfőképpen Isten számára! Jézus Krisztus érte is meghalt, az ő bűneit is a keresztre vitte! Meg kell értenie, hogy nem a saját másságát kell elfogadtatnia az emberekkel, hanem neki kell elfogadnia az Úr Jézus szabadítását, a mindent megváltoztatni tudó kegyelmet, az újjászületést. Ebben van nekünk szerepünk, és ez nem kis feladat, sok tapintatot, szeretetet igényel, viszont nem tűr megalkuvást.
Az a tapasztalat, hogy az egyházak az állammal sok esetben kompromisszumot kötnek. Amikor az állami támogatásról van szó, vagy egyszerűen az egyház, a gyülekezet megtűréséről, akkor bizony tudjuk, történtek már furcsa, a Bibliának keményen ellentmondó lépések a kereszténység részéről.
Már most is léteznek közösségek, gyülekezetek, melyek tagként befogadják a homoszexuálisokat. Ma, amikor még csak kérik az emberektől a másság elfogadását! Mi lesz akkor, amikor ez elvárás lesz? Amikor csak ennek a feltételnek a betöltésével kaphat egy közösség, egyház támogatást? Mi lesz, ha később esetleg legálisan nem is működhet olyan egyház, amely nem tolerálja ezt a fajta másságot?
Nem lehet! Nekünk az IGE a mértékadó, mi Istennek akarunk tetszeni, nem az embereknek. Mi nem homoszexuálisokkal akarjuk feltölteni a gyülekezeteinket, inkább tennénk ezt olyanokkal, akik valaha azok voltak, de az Úr megszabadította őket! Imádkozzunk, és cselekedjünk is ezért!
Másság
Kedves Testvérek!
Nem olyan rég találtam rá oldalatokra, ami nagy áldást jelentett. Nagyon örülök, hogy a tiszta bibliai látás jelen van Nálatok is (én azt hiszem más gyülekezetbe járok, de ez semmit nem számít az Úrnál) az olyan kényes kérdésben is, mint a ma "természetesnek" mondott másság, a homoszexualitás. Teljesen egyet értek a véleményetekkel, mert ezt mondja Isten is. Ha Istennél elfogadott lenne ez a BŰN, akkor Szodomának és Gomorának se kellett volna elpusztulnia. Köztudott, hogy ez a két város is ettől volt romlott. Nem az ottani emberekkel volt a baj, hanem azzal, hogy ebből nem akartak megtérni és ezért Isten, az emberek bűnös választásáért, ítélettel válaszolt. Ez, ki merem mondani, az Igazság ítélete!
Nagyon sok sikert kívánok Nektek, Isten áldja meg a további munkátokat!
Noémi
Tekintsünk vissza...
Indiljunk ki abból, hogy mikortól beszélhetünk homoszexualitásról. Valószínűleg a kezdetek óta. Tehát mondhatni azt, hogy ez természetes dolog? ... Ismerünk-e olyan kultúrákat, ahol ez természetes dolog volt? ... Ismerünk. A katolikus egyház megjelenésével tiltott dolognak számított a homoszexualitás. Egy természet által jelenlévő dolog, amelyet az egyház kikiáltott bűnnek. Bűn-e levegőt venni? Bűn-e a magnak kihajatni? Bűn-e a nőnek életet adni? Nem... A hosszú évek óta sugallt eszme, amely undorító cselekedetnek titulálta az egyneműek szexuális (és érzelmi) együttlétét, odáig vezetett, hogy az elnyomott vágyak felszínre törtek és valóban sokszor undorító módon jelennek meg világunkban. Ha mindezt meghagyjuk a maga természetes módján és nem aggasztunk rá sem magasztaló, sem pedig lealacsonyító vonást, akkor elképzelhető, hogy ma nem jelennének meg a televízióban közönségesen viselkedő transzvesztiták, nem vonulnának fel az utcán magukat mutogató, parádézó, tollas boában pompázó férfiak. Ezen érdemes egy picit elgondolkodni. A természet erejét szabályozni nem szabad, mert a természet "génjei" előbb-utóbb felszínre törnek és sokkal kellemetlenebb hatást gyakorolnak, mintha meghagyjuk őket annak, amik valójában és megpróbálunk együttélni velük.
Tekintsünk vissza...
"A katolikus egyház megjelenésével tiltott dolognak számított a homoszexualitás", írod.
Ha az emberek az egyházat emlegetik, mindig a katolikust értik alatta. Tudom, hogy a katolikus egyház nélkül nincs kereszténység. De ne feledkezzünk meg azért a zsidóságról! Az ószövetségben is ez már fertelmesség, "írtsd ki magad közül" paranccsal.
Kalac
másság?
stapi
...azután legitimálni következik a bigámia, majd a pedofília... stb hiszen nem szabad gátat vetni a "természet génjeinek". Ugye?!!!
a " természet génjei "...és az "erkölcs"
ogzol Kedves "stapi".
Abban igazad van, hogy "blexa fix" érvelése talán nem a legszerencsésebb, ha így kívánnánk legimitizálni, bármely emberi cselekedetet.
Attól hogy valami "természetes", biológiailag meghatározott, még nem biztos hogy jó. Az a tény hogy az emberek ( és minden élőlény ) szexuális beállítottsága biológiailag és ( genetikailag ) a tudomány jelenlegi állása szerint,vélhetően döntően kódolt, csak annyit jelent, hogy nem szabad az adott témában tájékozottlanul, felelőtlenül itéletet hozni.
Annak eldöntésének hogy az adott "jelenség" erkölcsileg elfogadható e, csak egyetlen kritériuma van, mégpedig hogy ellent mond e, a krisztusi szeretetparancsnak. A krisztusi szeretetparancs pedig nagyon is jól behatárolható, ( nem valami érzelgős szósz). Ezzel az állításommal párhuzamosan ugyanakkor azt is vallom, a jézusi tanítás több, és meghaladja a Biblia írott betűjéhez való ragaszkodást.
A Krisztussal való szellemi, (lelki) közösség, sokkal több mint egy történelmi korhoz kötött bibliai világképhez való ragaszkodás.
Még a jó értelemben vett fundamentalista lelki-beállítottságú keresztény testvérek gyakorlati élete is az élő bizonyság arra, hogy senki nincs a világon, aki önmagára nézve 100%-osan, és következetesen fundamentalista ( a biblia betű szerinti értelméhez ragaszkodó) lenne. Aki pedig nem azonos mércével méri önmagát és a másikat,amikor itélget és minősít, jobb ha meg sem szólal. Irónikus megjegyzésed a bigámia és a pedofília "azutáni"legimitizálásáról, épp oly bárgyú összemosása egymástól igen távol eső jelenségeknek, mintha a kánaáni borszaporítás ürügyén, Jézust, az alkoholizmus segítésével vádolnánk.
Nem dőlt össze az "egyház" attól, hogy a korabeli fundamentalista elképzelésekkel szemben a föld mégiscsak gömbölyű, és a holdon is jártunk már.
Attól sem fog Krisztus valódi egyháza összedőlni, ha a keresztények végre tudomásul veszik, nem csak férfiakból és nőkből áll az emberi nem, hanem a kettő közti (egy egész rakás) átmenetből.
Ettől az igen makacs ténytől, amelyet mellesleg a Szentírás is elismer, (lsd.Esaias 56,4. és Máté 19,12.) legfeljebb azok hite fog meginogni, akik nem VALAKIT ( Jézust ), hanem VALAMIT próbálnak követni. Üdvözlettel Ogzol.
másság
Sziasztok kedves tesók. Csak most regisztráltam és még nem tudom pontosan hol tartotok a beszélgetésben, csak néhány szösszenetet olvastam el a véleményekből. Azt szerintem is többen jól látjátok, hogy Isten mindenképpen szereti a bűnös embert, így azokat is akik a homesexulitás és leszbikusság megtévesztésében élnek. Talán ez a megfelelő szó, hogy megtévesztés, hiszen ezek az emberek félre vannak vezetve. Azt gondolják, hogy ez nekik jó, vagy pedig azt, hogy ettől nem tudnak menekülni. Nagyon fontos,(mint minden másban)hogy ezek az emberek teljes képet kapjanak az igazságról. De azt tudom, hogy ez koránt sem az, hogy az arcukba vágjuk azonnal, hogy te bűnös.
Első igazság, hogy a homosexualitás nem betegség. Ha betegség ként kezelnénk akkor kis időn belül a gyógyíthatatlan betegségek közé sorolná az emberek egy része.
Második igazság, hogy ez egy gondolkodásmód beli torzulás ami gyakorlatba megy át. Tudjuk azt, hogy torzulás mindíg úgy jön létre ha egy külső behatás nagyobb erővel hat mint a belső egyensúly. PL.egy bicikliváz akkor tud elgörbülni, eltorzúlni ha egy autó alá kerül, vagy rá lép egy elefánt vagy valami hasonló, vagy egy embernek a teste akkor torzul el ha baleset éri. Így van ez a lelkünkkel is. Ha valami olyan ráhatás éri az embert ami elég erős, akkor képes torzítani, eldeformálni a lelket. Ilyen deformáció a depresszió, félelem, az öngyilkosság, stb. A homosexualitás is ilyen. Sok esetben van olyan negatív élménye az embernek ami ezen a területen való gondolkodását és véleményalkotását el viheti ebbe az irányba. De fontos, hogy tudjuk amit egyikőtök már említett, hogy "nem test és vér ellen van nekünk tusakodásunk, hanem levegőben levő hatalmasságok ellen." A homosexualitásnak is meg van a "gazdája", úgy gondolom elsősorban ellene kell, hogy follyon a harc imában és böjtben. A bizonyságok pedig reményt gyújtanak a szívekben.
Az viszont igaz, hogy örökölhető. De nem a géntecnika fedte ezt föl, hanem az Úr. Az a szellemiség aki ezt a bűnt hordozza és táplálja sajnos öröklődik. Nem azért mert ez a szellemi törvényszerűség. Egyszerűen azért mert joga van hozzá, hogy öröklődjön. Az ördög olyan mint homok, a rendelkezésére álló teret mindig maximálisan ki akarja tölteni. Ha egy ember beengedi az életébe a homosexualitást akkor azt a helyet ez a szellemiség elfoglaja és ameddig csak lehet ott marad, akár generációkon keresztül. Miért,? csak azért, hogy gyötörjön, lopjon és fájdalmat okozzon és legfőbbképpen, hogy hazugságaival távol tartsa Istentől az embert. Ahhoz, hogy elmenjen a jogát kell megszüntetni. Pl.megtéréssel. Csak Jézus lehet az egyetlen aki győzelmet tud aratni fölötte. Amikor én megtértem megszüntettem a jogát az alkoholizmus, a krónikus gyomorfekély, a gyűlölet és boszorkányság szelemiségeinek amelyek a családomban több generáción keresztül uralkodhattak. Egyszerűen imában kilyelentettem, hogy én már Jézusé vagyok és nekik ezért már nincs joguk, hogy az életemen uralkodjanak, mer a hlálból -ahol ők voltak a főnökök- már átmentem az életre, ahol Jézus a főnök.És az én főnököm erősebb mint ők.:)
Az ember pedig beengedni a szellemiséget, vagy inkább jogot adni a szellemiségnek a bűnön keresztül tud. A bűn cselekvése a kapuja a megkötözöttségnek. Ahogyan a tékozló fiú is ugyanazon az úton ment vissza az atyához amelyen elment, és ahogyan Mózes is ugyan azon az úton vezette ki a népet egyiptomból amelyiken Ő is elmenekült korábban, úgy a homosexualitással megkötözött embernek is ez a feladata. Személyes beszélgetések alatt amikor bátran mer beszélni az életéről és múltjáról akkor az Úr elő fogja hozni azt az ajtót ahol beengedte az ember a szellemiséget az életébe, meg tudjuk mi volt az a bűn amin keresztül elcsúszott az élete. Az abból való megtérése, fogja újra bezárni az ajtót. Az lehetséges, hogy ezek a dolgok nagyon mélyen vannak. Lehet, hogy gyerekkori élmény. Ezért szerintem az jó dolog, hogy állást foglalunk a homosexualitással szemben Isten oldalán, fontos, de nem fog segíteni effektíven egy homosexuális embernek sem a gyógyulásban. Állástfoglalni lehet, de segíteni viszont kell. Aki tud segíteni annak nyílvánvaló az állásfoglalása, de aki állástfoglal nem biztos, hogy segít is.
Másság ? Hogyan kezeljük ?
Kedves " Shalom " hozzászóló.
Hozzászólásod jó példa számomra arra, hogy az enyémmel nem egyező álláspontot is eltudom fogadni, ha abból nem az ítélkezés ( és utálkozás ) lelkülete sugárzik, hanem az őszinte segítségnyújtás érzülete. Ezért nem is kívánkozom tétetelesen vitatni egyes állításaidat melyek számomra tévesnek tűnnek, csak annyit fűznék hozzá, a gyakorlat sajnos nem igazolja az általad felkínált megoldás valódi hatékonyságát.Mégegyszer hozzáteszem, sajnos. De ( te) ti legalább megpróbáltok valóban segíteni az ilyen problémákkal küszködőknek. Én pld. 12 éves koromban már érzékeltem hogy homofil beállítottságú vagyok. 20 éves korom körül volt az első ilyen kapcsolatom. 23 évesen megtértem, átadtam az életemet Krisztusnak, alávetettem magam a megszentelődés folyamatának, szabadító szolgálatnak többször is, és nem volt 10 éven át fiúval kapcsolatom. De heteroszexuálissá nem váltam, a kapcsolatnélküliség viszont fusztrálttá és beteggé tett. Ma 43 éves vagyok, szeretem az Urat, igyekszem gyülekezetbe is járni, de már nem áltatom magam olyan-féle sikersztorival, amellyel a fiatal vagy már nem fiatal túlbuzgó "kegyes" hívők áltatják saját magukat. Úgy gondolom vannak született melegek, mint ahogy vannak született hermafroditák is.
(Csak zárójelben jegyzem meg, az ő állapotukat konkrét testi tünetek is kísérik, amelynek az az oka, hogy nem csak egy Y vagy X kromoszómájú hímivarsejt termékenyítette meg a női ivarsejtet, hanem mindkettő.) Ezért szárszóként a magam részéről csak annyit mondok, az Isten legyen az én és ami bíránk, de semmiképpen ne a magukat oly kegyesnek ( és Isten Igéjét ismerőnek tartó ) " testvérek".
másság! "A harc a levegőnk"
Jézusnak drága Ogzol
Nem vagyok értelmiségi , és nem vagyok fedhetetlen "csk Jézus krisztusban" de úgy nagyon , nem külömbül mint te magad is,mert te bizonyságot tettél,hogy az igaz (szent háborúban) melyet Isten indított a sötétséggel szemben Jézus Krisztusban részt veszel.
( Egyébként mi tudjuk ,hogy az ember ha akar ha nem akkor is nyakig benne van ,de te Jézus oldalán állsz)
Magam mint egy közkatona szeretnék a bajtársamnak neked utbaigazítást adni
(ez ingoványos terület)
önző okok miatt is
(mert ha velünk maradsz nem leszel ellenünk)
de azért is mert hasonló igazságtalanság sújt minket.
Miután megtértem azt hittem révben vagyok
Márk. 10.30
A ki százannyit ne kapna most ebben az időben, házakat, fitestvéreket, nőtestvéreket, anyákat, gyermekeket és szántóföldeket, üldözésekkel együtt; a jövendő világon pedig örök életet.
Az Üldözésekkel együtt való igére a második gyermekem születése utánn döbbentem rá, mert az én gyermekem súlyos szív rendellenességgel született „normális életre képtelen az orvosok és a tudomány szerint”. Pedig jézus vére rajtam és a feleségemen keresztül rajta is ott van ezt igével nem támasztanám most alá .Döbbenten érthetetlenül álltam az intenzív osztály ajtaja előtt ,műtétek sorozatai következtek. Hogy lehetséges…. Lázadásomból felocsúdva rájöttem a nagy tök fejemmel ,hogy ez nem Isten akarata nem kell hordoznom a keresztet nem kell beletörődnöm nem a természet szükségszerű következménye a világ statisztikájának bekövetkezése (ő az Isten ajándéka a gyermekem) harcolni kell. Tisztességtelennek és utálatosnak most láttam és éreztem meg a sátán kegyetlenségét. Majd egyszer ha találkozunk tovább mondom de most rátérnék az igazi mondanivalómra.
A bevezetőben mondtam ,hogy hasonló cipőben járunk. Az én gyermekem és Isten sem tehetnek arról ,hogy így született és élete végéig (de az én családom reménysége ,hogy meggyógyult és megszabadult) hordoznia kell a velejáró látható és érezhető következményeit. Az Úr egy szempillantás alatt meggyógyíthatná a látható világban is érzékelve (sőt infantilizmus nélkül kijelentem ,hogy meg is gyógyult) de eddig még a látható világban nem jelent meg ,de ezt te is tudod . Az Istennek más terve van és nekem és a családomnak az a kihívás ,hogy tudjuk elfogadni ,hogy mindenható ;szerető ;gondviselő az Istenünk de a szabadulás számunkra (pont a mi számunkra ) később van. Ez az a dolog amit kér a szövetségben engedelmesség és hit . Ez nem apróbetűs része a bibliának. Szeretnélek figyelmeztetni a te életed jelentős részét is lenyúlta a sátán te sem tehetsz arról ,hogy így jöttél világra másként . Ne hagyd ,hogy Isten ellen fordítson
Róm. 7.11
Mert a bűn alkalmat vévén, ama parancsolat által megcsalt engem, és megölt általa.
Azért ám a törvény szent, * és a parancsolat szent és igaz és jó.
Tehát a jó nékem halálom lett-é? Távol legyen: sőt inkább a bűn az, hogy megtessék a bűn, mely a jó által nékem halált szerez, hogy felette igen bűnös legyen a bűn a parancsolat által.
Mert tudjuk, hogy a törvény lelki; de én * testi vagyok, a bűn alá rekesztve.
Mert a mit cselekeszem, nem ismerem: mert nem azt mívelem, a mit akarok, hanem a mit gyűlölök, azt cselekeszem.
Ha pedig azt cselekszem, a mit nem akarok, megegyezem a törvénnyel, hogy jó.
Most azért már nem én cselekszem azt, hanem a bennem lakozó bűn.
Mert tudom, hogy nem lakik én bennem, azaz a testemben jó; * mert az akarás megvan bennem, de a jó véghezvitelét nem találom.
Mert nem a jót cselekeszem, melyet akarok; hanem a gonoszt cselekeszem, melyet nem akarok.
Ha pedig én azt cselekeszem, a mit nem akarok, nem én mívelem már azt, hanem a bennem lakozó bűn. *
Megtalálom azért magamban, ki a jót akarom cselekedni, ezt a törvényt, hogy a bűn megvan bennem. *
Mert gyönyörködöm az Isten törvényében a belső ember szerint;
De látok egy másik törvényt az én tagjaimban, mely ellenkezik az elmém törvényével, * és engem rabul ád a bűn törvényének, mely van az én tagjaimban.
Óh én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg engem e halálnak testéből? Róm. 7.24
Ez jóhír is és nem szabad figyelmen kívül hagyni de semmi képpen sem szabad elfogadni és jónak mondani . Brátom téged ezzel kísért ( hát persze nemfogja a kötéltáncot vagy a bélyeggyüjtés kisértésébe ejteni,az nem halálos . Lehet ,hogy azon a területen sohasem tudna győzni) itt viszont igen . de a harcok során akárhányszor is győz a végén te nevetsz ha kitartassz . Erre Jézus a garancia. Az nincs leírva a bibliában ,hogy ha rongyávert az ellenség nem fog megszabadítani jézus de a harctéren fog megszabadítani és nem a tüntetésen vagy a férfi feminista harctéren. Tudom ezek a sorok most átlátszónak és úgy érzed na most jött kibelőlle a megvetés és a gyári munkás, de az édeni 1 parancs nekünk mijen könnyűnek tüntek” ne egyél” 1 fáról
Barátom a rosszat ne mond jónak és harcolj ellene .
Lehet ,hogy tudnék mondani sok idegen szavat , filozófiai elveket , teológiai szakértést is de ijen egyszerű.(tudom ,hogy nem ,hogy lemondani gyönyörü élvezetes dologról nem könnyű hálla istennek ,hogy nekem nem ez a pankrációm neked pedig sok erőt) A pengő érc és a zengő zinbalom elmúlik de az Isten szeretete és igassága nem.
A legnagyobb rosszat azzal teszed , hogy a sátán gyümölcsét nyilvánosan szalonképessé akarod tenni .Isten világos,: ne egyél a gyümölcsből . Vagy megteszed vagy nem. Nekem és tőllem sokkal jobb keresztények(az nem nehéz) vagy még tovább megyek Istennek sincs joga megakadájozni ha te akarod . Megitélni csak kizárólag Istenünk dolga ,de ez akkor lesz ha az utólsó napon a „szemedből ,testedből „ meglátod Őt és ha Isten úgydönt hogy elástad a bennedlévő harc tálentumát és megítél . Akkor késő . Nem akarlak oktatni de a szentírás asztmondja „ ha a te kezet,lébad,szemed, megbotránkoztat vájd ki jobb…. Nemkértük ,hogy megteremtsenek mégis élünk identitással érzésekkel és minden ember az isten tökéletes akaratához képest nyomorultan kifosztva él. . Csak isten kegyelmében bízhatunk az kiszámítható (tiszta lelkiismerettel józan ésszel) „ Ember küzdj és bízva bízzál” Madách
stapiTestvéri szeretettel
stapi
Testvéri szeretettel javaslom, vizsgáld meg gondolati életedet, nem dédelgeted e gondolatban a gyakorlatban már elhagyott bűnt. Ez ugyanis akadálya lehet a teljes szabadulásnak. Áldjon és őrizzen meg téged az Úr.
stapi
Ki a hibás, hol a hibás...
ogzol
Kedves "Stapi"
Hozzászólásod két történet leírását szorgalmazza bennem. Az egyik kis hazánkhoz, az egyik alföldi városunkban élt keresztény felebarátunkhoz kötődik, aki már néhány éve az Úrnál van.
F. bácsinak és feleségének otthona évtizedeken keresztül menedékvára volt azoknak, akik lelkileg, szellemileg felfrissülni, vagy gyógyulni szerettek volna.Otthonuk nyitva állt minden felekezetű Krisztust szerető, vagy őt követni vágyó lélek előtt.
Ám F. bácsi mai szóhasználatunk szerint beteg volt, közel ötven éven keresztül, a szó szoros értelmében ágyhoz kötött.
Amikor betegségének 38. éve is elkövetkezett, sokan várták hogy a betesdai bénához hasonlóan meggyógyul.
A karizmatikus testvérek gyakran kérdezték tőle: " Hát testvér, meddig akarsz még az ágyban feküdni?"
Az sajnos nem jutott eszükbe, hogy Péter módjára talán ők is léphetnének, és kézrátétellel, kenettel telve, ők lehetnének, Isten gyógyító erejének csatornái. Csak a vádló, szemrehányó kérdésig jutottak el; "testvér, meddig akarsz még feküdni..."
A másik történet a János evangéliumából való.
A tanítványok látván egy vak embert, megkérdezik Jézust: " Mester, ki vétkezett, ez é, vagy ennek szülei, hogy vakon született?"
Felelte pedig Jézus; Sem ő nem vétkezett, sem szülei, hanem hogy nyílvánvalókká legyenek benne, az Isten dolgai. ( és meggyógyította őt.)
Kedves Stapi. A felvetést, amelyet velem és állapotommal kapcsolatban megtettél, csak egy valakinek lehetne joga megtenni.
Annak, aki az eget és a földet alkotta, akinek szava emésztő tűz, aki egyedül méltó, hogy megnyissa a hétpecsétes könyvet, aki a királyok királya, az uraknak ura, aki meghalt értem a keresztfán.
Te ki vagy ?
ogzolnak
Üdvölet neked, olvastam soraidat (és láttam hogy felem már reagált is rá). Lehet, hogy tévedek de szavaidból az tűnik ki, hogy Te nem tartod "helyzetedet", állapotodat, jónak és nem igzán örülsz, e téma kérdéseinek. Ezt megértem mert szerintem is vanna olyan hozzászólások amik nem csak laikusságra hanem előítélkezésre utalnak.De egy ilyen internetes oldalnál az ilyen dolgokkal számolni kell. Az emberek azt hiszik, hogy a homosexualitás olyan mint a bárányhimlő vagy az influenza, ha hozzá érek már elkapom. Egyet értek veled abban, hogy az általam leírtak ellenére nem nagy hatásfokkal működik e segítségnyújtás jelenleg, és azzal is egyetértek veled, hogy sajnos. Örülök a Te sajnosodnak, mert azt jelenti, hogy nem fogadod el ezt Te sem, (jól érzem?) és küzdesz ill. küzdöttél ellene. Lehet, hogy nem voltak eredményesek az elmúlt időszakban történt próbálkozásaid, de abban biztos vagyok, hogy ez nem a végső állapotod. Amennyiben Te is tudod mit mond erről a dologról Isten és látod ezt az Igében is, és életed egyedüli mércéjének vallod és elfogadod az Igét, akkor ne fáradj el, soha.(Nem vagyok mindennel tisztában amiket mondassz ezért remélem nem bántalak meg.)
Az ember életében a bűn mindíg egy fordulópont, egy elforduló pont. Ahogyan elfordulunk Istentől úgy kell visszafordulni is. Ha nem mozdulunk és nem fordulunk vissza akkor nem kerülünk távolabb sem(ill. csak szép lassan de most ez nem ide tartozik) de közelebb sem. Utódaink pedig ebben a távolságban születnek meg. Ha mi meghalunk, utódainknak kell a távolságot megszüntetni. A távolság veszélyekkel jár. Minél távolabb vagyunk Istentől annál bátrabban bántalmaz minket ésutódainkat az ördög.
Múltkor említettem, hogy a bűn ajtónyitás is. Ha mi már nem zárjuk be ezt az ajtót(mert teszem fel már nem élünk) akkor az ajtó zárás feladata is utódainkra vár. Nem egyikőjükre hanem mindegyikre. Sokszor gondolkodtam azon amit említettél, hogy már 12 évesen észlelted homofiliádat, találkoztam már olyannal aki ezt 7 évesen élte át. Ő azt választotta, hogy beletemetkezett a munkába. Minden energiáját megpróbálta igába fogni.Ő még nem tért meg de Krisztusban lesz neki is a megoldás.Jézus mindenre a megoldás. Szerintem ilyen esetekben felmenőinknél kell keresni az ajtót, és be kell zárnunk.Ez nem csak ahomosexualitásra igaz, sok-sok másra is. Pl.:betegen születések, orvosilag igazolt örökölhető betegségek, elmezavartság és az általad említett hermafrodizmus. Nem ástam magam e témában mélyre de szerintem itt is a felmenők a "ludasak". A bűn és Istentelenség torzító hatása annyira megzavarja az ember életét és így biológiai egyensúlyát és harmóniályát hogy a megtermékenyítéskor sem megy rendben minden(X és Y kromoszómák)a megszületendő gyermek tehát szülei bűnének mellékhatásait viseli magán.( Itt említeném meg, hogy nincsenek abban az értelembe vett született melegek ahogyan Te érted. Ez csak az ördög hazugsága, hogy beletörődj. Vannak melegen és hermafroditán születettek de csak a fent említettmódon és a múltkori véleményem szerint ez nem az Isten akarata, hanem következmény, eredmény) De ebből is van menekülés és GYÓGYULÁS, Istennek semi sem lehetetlen, semmi. Ő az aki mindent teremtett, ennek helyre állítása nem jelent neki nehézséget, ha az nem jelent gondot, hogy rákos sejtek nyom nélkül szívódjanak föl, vagy végtagok úlyra kinőjjenek, akkor ez sem. Ha eredménytelen tapasztalataid voltak eddig az nem jelent semmit(legföljebb az eklézsia szegénységét)a végsőkig hinned kell. Nem azért mert nagy szolgálók vagy gyógyítók mondják, még azért sem mert én mondom hanem azért mert ez van az Igében. Jézus mindent legyőzött ami nem az Istené, legyőzte e világot és mindent ami e világban van. És a mindenben minden benne van, a homosexualitás is. Amennyiben hiszed, hogy Te mint újjászületett ember részese vagy Jézus győzelmének és rád nincsenek hatással e legyőzött világ dolgai akkor azt is hidd el, hogy a homosexualitás sincs rád hatással. Mindegy mit érzel, először az elmédben kell eldölnie ezeknek a dolgoknak. Nem tudom Isten pontosan hogyan gondolkodik de azt kötve hiszem, hogy azt akarná, hogy beteg légy a megtartóztatásod miatt.Szerintem pedig áltasd csak nyugodtan magad a gyógyulásban.Ill ne áltasd, hanem hidd el nyugottan. A gyülekezetet pedig ne hanyagold (ha elfogadod tőlem). Rendszeresen minél többször menj a gyülekezetbe, imádkoztass magadért a vezetőkkel és a vénekkel, nem baj ha nem látszik még semmi, nem baj ham már mindent ezerszer végig csináltál akkor sem adhatod fel soha. Isten fiainak megállt az idő, mindenre van időd.Isten áldjon! és "Mindenre van erőd a Krisztusban aki Téged megrősít"
ogzolnak
Légy nagyon áldott és kegyelemben gazdag.
A SHALOM felesége, Timi.
A Másság; Hogyan kezeljük...
Kedves Testvéreim. Az alcímre utalva: kérlek titeket a Krisztusra, hogy így, semmiképpen se. Ilyen felszínesen kezelve a témát, nem csak az alapvető orvosi és biológiai tényeket nem ismerve, hanem magát Isten Igéjét is csak úgy felszínesen, saját előitéleteitek hasznára alkalmazva.
Még ha Isten Igéjét betű szerint vesszük sem áll meg az a sommásan itélkező és utálkozó lelkület, amely a cikkből sugárzik.
A jelenlegi üdverendben, még ha az ősbűn következményeként is, de sok olyan jelenség van, amely Isten megengedő akaratának következménye. Jézus világosan beszél arról, hogy ma nem csak potenciálisan férfiak és nők születnek a világra, hanem vannak akik anyjuk méhétől fogva alkalmatlanok a nemi életre, a biblia szóhasználata szerint születésüktől fogva "heréltek". Mt.19,2.
Az-az, nem illeszthetők bele, a teremtés eredeti rendjébe. Az üdvösség mégis, előttük is nyitva áll, már az ó-szövetség szerint is. Ésaiás: 56:4-5. " Igy szól az Úr a herélteknek, akik megőrzik szombatjaimat, és szeretik azt amiben gyönyörködöm....adok nékik házamban és falaimon belül olyan nevet, amely jobb, mint a fiakban és lányokban élő név... "
Világos hogy az Úr szemében nem a "funkcionális alkalmasság" a házasságra a szentség mértéke, hanem az EMBER, és az ember szívének állapota. Az is világos, hogy ez a funkcionális alkalmatlanság mint állapot: nem személyes bűn, ha nagyon forszírozzuk, akkor is " csupán " az eredendő bűn következménye. Az eredendő bűn következményeként viszont mindnyájan híjjával vagyunk Isten dicsőségének, annakokán menthetetlen vagy óh ember,bárki légy aki itélsz, mert amiben mást megitélsz, önmagadat kárhoztatod, mivel te magad is ugyan azokat cselekszed. Róma 2,1.
A lelki ember persze mindent megitél, csak hogy ez ne legyen felszínes. Mózes 3.könyvének 21.fejezetének 18-21.versig terjedő szakasza alapján, a szemüveges testvéreket is el lehetne itélni, ha csak a betű törvényét vennénk alapul. Azonban tudjuk hogy a betű megöl, a Lélek az,ami megelevenít.
A római levélben olyan ( hedonista) élvezethajszoló emberekről van szó, akik ELHAGYTÁK az asszonynéppel való természetes élést. Elhagyni csak azt lehet, ami előbb megvolt. A született "heréltek", hermafroditák ( akiknél a kettős nemi jegyek fizikailag is megvannak ) és homoszexuálisok, nem elhagyták a természetes állapotot, hanem meg sem volt nekik. Állapotuk még az IGE betűjéhez mérve is csak betegségnek minősíthető, az a szeretetlen írgalmatlan és elitélő megközelítés amely a cikkből és a korábbi hozzászólásokból sugárzik, önmagáért beszél.Ebben a témakörben létezik sok igéhez ragaszkodó, de teológiailag átgondoltabb, a Krisztusi írgalmat tükröző írás is. Szeretettel ajánlom a testvérek figyelmébe a " kereszténység és homoszexualitás lap.hu " című web-oldalakat.
Járfás
Járfás János
Természetesen nem test, és vér ellen van tusakodásunk.
Ezek az emberek kinyitották azt az ajtót, aminn aztán betódultak az ördögök.
Elősször csak kacérkodtak a dologgal, talán csak fel akartak vágni avval, hogy ők mások mint a többiek.
Sajnáljuk őket mindannyian. Ugyanazt az ürességet élik át minden nap, mint akik paráználkodnak. A világ rohan a testi dolgok után, bár nem mindeggy mi után.
Ki mit kiván.
A gonosz nem aluszik, mindig van egy-két olyan ötlete, amivel elhitet embereket, fiatalokat.
Csak aki már az Úr testét építi, tudja az igazságot. Hogy én milyen buta voltam! Engedtem, hogy megcsaljon a gonosz, és saját magam is segítettem neki abban, hogy gonosz dolgokat miveljek.
Hálát adok Istennek, hogy velem ilyen nem fordult elő, bár lett volna aki szerette volna!
Jó az Úr! És kivánom, hogy minden magát másnak érző emberi lénynek, hogy megtalálja kérdésére az igaz választ.
másság?
Másság?
Én fertőnek hívom. Nem hiszek a génhibában, sem semmilyen másságban.
A gonosz egyik nagy munkájának, az emberiség becsapásának hívom, és fertelmességnek hívom.
Nem hiszem, hogy szexuális túlfűtöttségről kellene beszélnünk.
Gyermekkoromban (60-as évek) még elítélték, rossznak tartottak minden ilyen elferdülést.
Megyénként két cukros bácsi, nagyvárosonként egy-két homokos. Amint elkezdtük másságnak hívni, megszaporodtak.
Ritka volt, ha akadt a faluban egy Józsi, aki Juliska lett, vagy fordítva. Ők aztán más tájakra költözve kezdtek új életet.
Azért nem tudom másságnak hívni, mert bár nem akarok mélyre menni, azt gondolom, még mindig a másik nem pótlásáról van szó.
A szentírás egyértelműen fertelmességnek hívja.
Szerintem a legtöbb másságot a sexipar, és a média hozza létre.
Csak akinek „homok” megy a szemébe, az nem veszi észre, hogy ez egy csapda.
Ha továbbra is bátornak tartjuk azt, aki ezt az ocsmány dolgot felvállalja nyilvánosan, csak rosszabb lesz a helyzet, és az ördögnek van még a tarsolyában egy-két ötlet, amivel a szeretetre vágyó embert bajba sodorja.
Aki bevallotta, kárát látta másságának. Aki nem vallja be, hazudik önmagának, és másoknak is. Most csak ennyit. Járfás János Zirc
Re: Másság? Hogyan kezeljük?
Az igazság az, hogy a "másság"- nál, már csak egy rosszabb dolog lehet, az állatokkal való ... had ne irjam le. A "másság"- ot ugyanide sorolom.
Járfás János
Re: Másság? Hogyan kezeljük?
Egyetértek.
Viszont egy dolog foglalkoztat. Dr.Czeizel azt mondta, hogy kimutatható, hogy anyai ágon öröklödik a homoszexualitás, és egy gén felelös miatta, és úgymond eleve el van döntve, már fogamzáskor. Na ehhez mit szóltok? A hires professzort meg lehet cáfolni? Vagy nem, és akkor ez generációs?
üdv
Re: Másság? Hogyan kezeljük?
Rekontra:
1. A professzor urat tisztelem a tudása miatt, de amit ő tud, azt Isten is tudja, illetve az orvostudományt is Istennek köszönheti az ember. A Biblia szerint a homoszexualitás NEM BETEGSÉG. Ha az lenne, Isten is tudna róla, és úgy is kezelné.
Számomra az szent és igaz, amit az IGE tanít.
2. Az a nő, akinek gyermeke van, nem annyira homo-, mint inkább biszexuálisnak tekinthető.
A biszexualitás viszont, úgy vélem, egy felfokozott szexuális igény, tevékenység.
Ha valaki szexuálisan túlfűtött, az még önmagában nem baj, mindaddig, amíg házasságon belül kezelhető.
A baj akkor "kezdődik", amikor az ember átlépi az Isten szabta határokat. Amikor már nem találja elégnek azt amit a párjától, majd később már azt sem, amit az ellenkező nemtől kap.
Az örömöket, az élvezetet hajszolva jut el a biszexualitásig, homoszexualitásig.
3. Most térnék vissza a génekhez.
A prof. által említett géntorzulás hihető, de nem feltétlenül a homoszexualitás öröklődését bizonyítja számomra (lásd fent).
Nem elképzelhető, hogy a túlfűtött szexualitás örökölhető?
Esetleg keményebben fogalmazva: a szexuális önzésre, gátlástalanságra, élvhajhászásra való hajlam örökölhető genetikailag?
A hajlamnak cselekedetekben való megjelenése viszont akaratfüggő.
Azt teszem, amit akarok tenni.
Ennyiből talán már kiderül, hogy betegségről van-e szó.
(Egy "élő példa" a második ponthoz: kiváló orgonaművészünk Xavér, aki nyilvánosság előtt elismerte mindkét nemhez való vonzalmát.)
Re: Másság? Hogyan kezeljük?
Teljes mértékben egyet értek a cikk írójával. Szeretnünk kell őket, mert Jézus értük is meghalt, de a bibliai igazságot kell képviselnünk.
Amit pedig a végén ír az egyházról, sajnos igaz, és aggodalomra ad okot. Egyre inkább arra megyünk, hogy lesznek hivatalos (államilag elismert) egyházak, és olyanok, akiknek fontosabb is az, hogy Isten igéjéhez ragaszkodjanak. Sajnos, az eurounió is támogatja a homoszexuálisokat, végül a diszkriminációra hivatkozva megszorító intézkedéseket hoznak. "De aki mindvégig állhatatos marad..."
Re: Másság? Hogyan kezeljük?
Kedves "Anonim" Testvérem!
Köszönöm őszinte véleményedet, amivel megerősítesz látásomban. Sajnálom, hogy nem adtad hozzá a nevedet.
Ha gondolod, elérhető vagyok:
ersekistvan@freemail.hu címen.
Isten áldjon és erősítsen Téged!
Szeretettel és köszönettel István.