Élő Víz

Édesapám, aki nem igazán volt beteges, aktívan dolgozó nyugdíjasként éppen hozzám indult fürdőszobát csempézni, amikor hirtelen rosszulléte miatt kórházba került. Válságos állapot, gyors CT vizsgálat, eredmény: agydaganat. Sürgős, gyors műtét, utána élet-halál harc. Komplikáció, újabb műtét, mi imádságban, de inkább aggodalmaskodásban, tehetetlenségben, mégis hitben vártuk az életben maradását. Kegyelem, hogy nagyon lassan bár, de lábadozott, de fél oldalára béna maradt. Pár hónap alatt javult ugyan, de utána újból láthatóan hétről-hétre gyengébb lett egészen addig, hogy az utolsó hónapjaiban ágyban fekvő, teljes kiszolgálásra szorulóvá vált. Akik ismerték, tudják milyen tettre kész, szorgalmas, mindig másokon segítő, példás hívő ember volt, ezt nemcsak azért írom, mert elfogult vagyok. Nehéz volt neki elfogadni, hogy kiszolgálják, és nem ő szolgál. Végig türelmes volt, hittel teljes, soha nem panaszkodott, állapotához képest életvidám volt. 2005. végén, gyors leépülés után, az Újév első napján elköltözött az Úrhoz. Ápolása során sok kérdés merült fel bennünk, az ismerőseinkben, rokonainkban is. Kadarkúton a szépkorúakkal töltött több mint 3 éves idő is termeli a kérdéseket, de a válaszokat is.

Régóta tudjuk, hogy az advent a várakozás, a készülődés ideje. Testben, lélekben fel kell készülnünk a nagy esemény ünneplésére: megszületett a Messiás. Jó érzéssel tölt el bennünket az is, hogy körülöttünk lesznek a mieink, végre egy kis nyugalomhoz, békéhez jutunk, elcsitulnak mindennapi gondjaink, kifejezhetjük szeretetünket, adhatunk, kapunk is ajándékot. Ahogy múlnak a hetek, napok, egyre fokozódik a környezetünkben s bennünk is a várakozás. Az utcák, az üzletek, a forgalom, az általános nyüzsgés és zsúfoltság, a fenyőfák látványa, minden ezt a nyugtalan, vibráló várakozást sugallja.

Gyorsan tűnnek el az évek mögöttünk, és az apró részletek sokszor feledésbe merülnek. Gyakran pedig egy-egy kicsinység – cselekedetünk, mondatunk vagy akár a tekintetünk – fontosak lehetnek magunk vagy mások életére nézve. A példakép általában egyszerű, hétköznapi ember, aki hatással van a környezetére.

Ez év januárjában fogalmazódott meg a szívünkben, hogy jó lenne nyáron egy pár napos utcai evangélizációt szervezni. Egyre többet beszélgettünk róla, így egyre erősebb lett bennünk a hit és az elhatározás: Isten azt akarja, hogy hirdessük Őt.

Világi rendezvények, keresztény értékrenddel

Ha bárki azt gondolná, hogy a vallásos közösség merev, unalmas emberek társasága, bizonyára nem vett még részt hívők által szervezett szabadidős programokban. A Hittel Zuglóért Egyesület megalakulása hű tanúbizonysága annak, hogy a vallás nem zárja ki az értékes, „világi” kikapcsolódást.”

Napsugár Tábor, Kunszentmiklós, 2005. július 4-10.

Az idén kilencedik alkalommal nagy érdeklődés közepette került megrendezésre Kunszentmiklóson a Napsugár napközis gyermektábor. Az előző néhány év kemény munkájának és a helyi újságokban, rádióban megjelenő hirdetéseknek köszönhetően a táborozók létszáma rekordot döntött. 64 gyermek vett részt az egyhetes programon, akiknek kilencven százaléka nem keresztény családból származott.

Isten áldja meg családjukat… – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök néhány perces beszélgetés után, és ezt felesége is megerősítette, 2005. január második vasárnapján, Budapesten.

Tudom, sokan személyválogatók, és a hatalmasságok között is válogatnak, ki méltó arra, hogy egyáltalán meghallgassák vagy olvassanak róluk, és már sikk, hogy ki, kit utál. Az utóbbi időben gyülekezetek, családok szakadnak szét bizonyos pártvonalak mentén.

Úgy érzem, ha valakit Isten hatalommal bízott meg, nem az én dolgom elszámoltatni, ezt meghagyom a megbízónak. Az én dolgom, hogy pártállástól függetlenül az embert megtaláljam és megszólítsam. Isten sem a bűnöst gyűlöli, hanem a bűnt. Akkor én miért gyűlöljem a politikus embert, még ha a politikájával nem is értek mindenben egyet?

Ötletek és tapasztalatok néhány szóban

Lettnerné Berta Gabi a pécsi pünkösdi gyülekezet gyermektanítója és a baba-mama klub vezetője is.

Mikor indult a játszóház és honnan származik az alapötlet?

Tavaly szeptemberben kezdtünk. Az alapötlet Ausztráliából jött, de a Reménység Magjai Alapítványon keresztül jutott el hozzánk.

Milyen gyakran és hogyan zajlik egy-egy alkalom?

Hetente, kedd délelőttönként kötetlen játékkal kezdünk, kb. 50 percig, ami az aktuális témához kapcsolódó manuális tevékenységet is tartalmaz. Ezután tízóraizunk, majd húsz percet bibliai vagy más időszerű témát feldolgozó rövid foglalkozással és a gyerekeket is megmozgató énekléssel töltünk. Kötetlen játékkal fejezzük be az alkalmat, lehetőség szerint a szabadban. A résztvevők alkalmanként 200 forinttal járulnak hozzá a játszóház működéséhez.