Élő Víz

A katolikus egyházzal való együttműködés kérdése kiterjedt párbeszédet, mondhatni vitát indított el. Nagyon jelentős különbségek látszottak kibontakozni és ezek keresztmetszetét jól tükrözi az a négy vélemény, amit az előző oldalakon közölt cikk ismeretében nyilváníthattak ki lelkipásztorok és egy „tiszteletbeli katolikus”, aki egyébként pünkösdi.

a gyülekezetben politikai véleményt hangoztatni

Válaszadóink:
Pazdernyik Máté – főiskolai hallgató (Kandó Kálmán Műszaki Főiskola)
Bozsoky Mátyás – teológiai tanár (PTF)
Vadon Gyula – vállalkozási üzletág-vezető

November közepén a Szabad Demokraták Szövetsége többedszer vetette fel az egyházak állami támogatások és kedvezmények alóli kivonásának szükségességét. Ennek indokaként az állam és az egyház teljes szétválasztásának igényét nevezték meg. Állami támogatásban és kedvezményekben azonban nem csak a nagyegyházak, hanem a kisegyházak, evangéliumi felekezetek is részesülnek. Ennek egyik része az egyház működésére adott összeg, a másik pedig a hitoktatói támogatás. Köreinkben is megoszlanak a témával kapcsolatos álláspontok. De nézzük miképpen?

Válaszolnak:
Benedek Zsolt az EPK Ózdi Gyülekezetének lelkipásztora
Nagy Miklós az EPK Sülysápi Gyülekezetének lelkipásztora
Bálint Gyula az EPK Sálem Gyülekezetének lelkipásztora

Hibát követtem el, amikor elhagyam a bajban lévő barátnőmet? – A lelkigondozó válaszol

NÉHÁNY MEGFIGYELÉS

• Az egymást követő generációk között a korkülönbség csökkenni látszik.

• A nemzedékek értékeiket és szemléletmódjukat gyakran az elődeikhez viszonyítva, esetleg azzal szemben fogalmazzák meg.

• A vezetésben a generációváltás a legtöbb esetben nem két egymást követő nemzedék között zajlik.

A generációk, más szóval a nemzedékek megkülönböztetésére nem a korkülönbség a legjellemzőbb, hanem inkább az, hogy az új nemzedéknek más a szemléletmódja és némileg az értékrendje is, mint az elődeinek. Az egymást követő generációk tagjainak van ismerete az őket megelőző generáció eszményeiről, fontosnak tartott értékeiről, és van némi rátekintésük is. Mondhatni az előző generáció tagjainak szeme előtt alakulnak ki a következő nemzedék értékei.

Szoktál újévi fogadalmat tenni?

Unyi Sándor: Nem szoktam újévi fogadalmat tenni, inkább Isten Igéjéből kutatom, mi az adott évre a terve.

Weller József: Általában nem szoktam fogadalmat tenni sem újévkor, sem más alkalmakkor. Úgy látom az ismeretségi körömben, hogy többen vannak, akik fogadkoznak újévkor, hogy majd az új évben másként tesznek vagy viselkednek, de ez általában nem szokott megvalósulni. A magam részéről, ha valamin szeretnék változtatni, azt nem pont január elsejétől fogom tenni.

Nagy Erika, a Pünkösdi Teológiai Főiskola tanára, Városi Anett, a keceli pünkösdi gyülekezet tagja és aktív szolgálója, Fábiánné Erzsébet, a budapesti Agapé gyülekezetben több missziós tevékenységben vesz részt

Mennyiben kell visszatérniük a keresztény gyülekezeteknek a régi missziós módszerekhez, és miben kellene változniuk?

N.E.: Nem a Pünkösdi Közösségben tértem meg, ezért a régi missziós módszerekről csak hallomásból tudok. A véleményem az, hogy az Úrtól kapott bölcsességgel alkalmazhatjuk elődeink módszereit, a jót érdemes megtartanunk, de sokat változott környezetünk. A helyi körülményekhez és lehetőségekhez képest át kell gondolni a tennivalókat, és a Szentlélek vezetését kérve érdemes csak alkalmazni az egyes módszereket.

David Wilkerson szerint az európai kereszténység apatikus, közömbös. Szerinted is így van?

Cebei Márta: Bizonyos mértékig igen. Időnként sajnos hiányzik az őszinte megtérés. Ennek oka lehet a Jézus Krisztussal való személyes kapcsolat hiánya is, és az is, hogy nem ismerjük eléggé Urunkat, Megváltónkat. Vannak viszont lángoló szívű testvérek is, akik az Úrért és az emberek megmentéséért odaadják az életüket.

Béres János: Én is hallottam David Wilkerson ajkáról a prófétai üzenetet. Szűkebbre véve a kört, nekünk magyaroknak szóló üzenet ez: apatikus, közömbös keresztények vagyunk. Ebből egy másik kérdés is fakad, amit Dr. Werner Gitt professzor kreaconista (teremtéshívő) professzor tett fel, és nekünk is szól: „...hiszünk abban, amit Isten kijelentett nekünk?"

Véleményed szerint a Bush elnök féle erős vezetés, és az erkölcsi kérdésekben tanúsított konzervativizmus Magyarországon is bejönne?

Nagy-Ajtai Ágnes: Az amerikai alkotmány a mindenkori elnöknek kiterjedt jogkört biztosít, a világpolitikai helyzet pedig lehetőséget nyújt a jelenlegi elnöknek, hogy tovább szélesítse azt. Magyarország már nem egyszer elviselt maga felett erős központi hatalmat, és külpolitikánkban máris érvényesül az erős-amerikai-elnök akarata. Tehát bárhogy szeretném azt állítani, hogy leráznánk magunkról a nehéz igát, a tények ellenem szólnak. Ami a kérdés második felét illeti, az a fajta magatartás, ami ellen Bush fellép, nálunk még éppen csak kialakulóban van, és mint terjeszkedő „vallás", meglehetősen agresszív. Tehát a társadalom nyilván megoszlik a pártoló és az elutasító álláspont között, de még képlékeny a helyzet (ahogy a Tanú mondaná: „fokozódik").

Neked milyen személyes élményed volt a prófétás mozgalommal való találkozásodkor?

– Andelic János: Első helyen említem meg, hogy először Magyarországon hallottam azt, hogy „prófétás mozgalomnak" hívják a szabadkai Szent Szellem által létrejött és vezetett mozgalmat. 4-5 mondatban elmondani ennek a történetét lehetetlen. Ez a mozgalom is ember, mint eszköz által jött létre. Bármilyen lelki ajándék megnyilvánulásakor ezt a tényezőt is el kell fogadni. Azok az emberek egyszerű, gyermekies hittel éltek és dolgoztak. Voltak köztük olyanok, akiket személyesen is ismertem, akik abban az időben tértek meg, és sok csodát tapasztaltak meg.

Szerinted szükség van gyülekezetplántálásra Magyarországon, vagy azokat a gyülekezeteket kellene támogatni, amelyek már megvannak?